HTML

CCSVI - a szklerózis multiplex vénás eredete

Egy olasz doktor, Paolo Zamboni felveti, hogy az SM (szklerózis multiplex) egyik fontos faktora lehet a nyaki vénás keringés elégtelensége. Eredményeit a világ számos országában alkalmazzák. Magyarországon még nem.
“Először átnéznek rajtad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak veled, és végül nyersz.” (Mahatma Gandhi)
a blog szerzője elérhető: msccsvi@gmail.com

Linkblog

Friss topikok

Megjelent a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének Orvosi Tanácsadó Testületének (SMBOE OTT) állásfoglalása a CCSVI kimutatása és invazív megoldásának javaslatáról sclerosis multiplexben.

Az állásfoglalás összegzi az eddigi adatokat a CCSVI-ről és megállapítja: 

A SMBOE OTT bizonyító erejű vizsgálatok hiányában csak gondosan megtervezett klinikai vizsgálat keretében, megfelelő etikai engedélyek birtokában tartja elfogadhatónak SM betegekben a lehetségesen fennálló CCSVI vizsgálatát és (ha ez kimutatható) a vénás szűkület tágítását.

 

Ez egy fontos lépés a hazai kutatások megindítása terén! Köszönjük az ezzel a területtel foglalkozó orvosoknak, hogy lehetőséget adnak ennek az új lehetőségnek a vizsgálatára!

 

A következőkben hadd egészítsem ki és reagáljak a kiadott közlemény egyes pontjaira. 

SMBOE állásfoglalás: Addig amíg Zamboni és mtsai által felsorolt agyi vénák elfolyás zavarára utaló Doppler eltéréseket csak SM-ben tudták kimutatni, egészségesekben nem, más szerzők a juguláris véna billentyű elégtelenségét 29-38 %-ban egészségesekben is igazolták

Az állásfoglalásban hivatkozott tanulmányt elolvasva kiderül, hogy egészségesekben 29%-ban találtak nem jól záródó véna billentyűket. Az is kiderül azonban a tanulmányból, hogy a vizsgálatokat Valsalva manőver közben végezték, azaz egy erőltetett (orr-száj befog és próbál kilélegezni a beteg) állapotban vizsgálták a visszaáramló vért. Ezzel ellentétben Zamboni kikötötte, hogy ő sohasem egy erőltetett állapotot mért, hanem ahogyan a páciens természetesen lélegzik. Az erre vonatkozó részlet Zamboni tanulmányából: "Flow was assessed during a short period of apnoea following a normal exhalation, and never in a forced condition such as the Valsalva manoeuvre." A két eredmény tehát nem összevethető, a Zamboni tanulmány kimondja, hogy  a CCSVI-ben megfigyelt reflux mindig fennáll, minden testhelyzetben, nem pedig csak rövid időre és kierőltetve jelenik meg. 

 

SMBOE állásfoglalás: Doppler vizsgálattal az agyi vénás visszafolyást rutinszerűen nem vizsgálják. Nincsenek referencia értékek sem az intracranialis vénás visszafolyás rutin vizsgálatában TCD-vel egészséges egyéneken. Nem ismertek az egészséges egyénben előforduló vénás-rendszerbeli variációk sem. 

Ez természetesen pro és kontra is igaz. Zamboni nem tudhatja, hogy mi a nem normális áramlás, de ez egyben azt is jelenti, hogy a normális vénás áramlás sincsen definiálva. Azaz olyan területre érünk, ami kutatni kell.

 

SMBOE állásfoglalás: Zivadinov vezetésével (Buffalo) folyamatban lévoő, Doppler ultrahang alkalmazásával közzétett 500 vizsgálat előzetes eredménye szerint (Zamboni által közölt 100 % helyett) az SM-es betegek 55%-ában találtak vénás eltéréseket, mely megakadályozza a vér normális áramlását az agyból a szív felé. Emellett a kontroll csoportban is (nem SM betegek) mintegy 22%-ban igazolódott valamilyen vénás szűkület

Nem lehet Zamboni és a Buffalo tanulmány számait összehasonlítani, mert különböznek a körülmények.   

Zamboni szerint  buffaloban:

  • más volt a vizsgált célcsoport: CIS páciensek és gyerekek is voltak buffalóban, Zamboninál csak felnőtt CDMS páciensek. Zivadinov szerint a kutatásban jóval kevesebb ilyen CIS páciensnél (38%) találtak vénás problémákat, mint a már bizonyítottan SM-es pácienseknél, akiknél ez az arány 80%! Ez már jobban közelít a Zamboni féle eredményhez.
  • más volt a használt eszköz: buffaloban csak UH és MR, míg Zamboni venográfiát IS használt
  • más volt a kontroll csoport: buffalóban a családtagok is lehettek kontroll, Zamboninál nem. (Ez magyarázhatja a nem SMes populációban elért 25% körüli értéket)

Ennek ellenére már ez a talált 55% is egy erős korrelációt mutat, ami már önmagában is érdemes a további vizsgálatra.

 

SMBOE állásfoglalás: Zamboni és mtsai 65 betegnek katéteres vizsgálatot és ballonos tágítást is végzett, 18 hónapig követve alakulásukat. Valamennyi beteg ezalatt az idő alatt is kapta korábban beállított immunmoduláns kezelését. A követés során túlnyomóan relapszáló-remittáló SM-ben szenvedők javultak (35/65). Az ismételt véna-szűkület kialakulása gyakorisága magas volt (47%)

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ismételt vénaszűkület kialakulása egyben az SM tünetek ismételt kialakulásával is járt! Azaz összefügg a vénaszűkület megléte és az SM tünetek megléte.

 

SMBOE állásfoglalás:  Zamboni és mtsai szerint a CCSVI oki szerepe a betegség kialakulásában azzal függ össze, hogy a CCSVI -ben a vénás visszafolyás vaslerakódáshoz vezet az agyban, amely a gyulladásos sérülést vált ki. Ezt a feltételezést a következő meggondolások megkérdőjelezik:
  • Vannak jól dokumentált neurológiai betegségek, melynek oka a vaslerakódás, mégsem alakul ki SM-hez hasonló fehérállományi károsodás.

A Zamboni teória szerint nem kizárólag vas rakódik le az agyban, hanem az agy-vér gát sérülésével szinte bármilyen toxikus anyag átlépheti a vénafalat. Kialakul továbbá egy oxigénhiányos állapot is, mely a már elvégzett CCSVI műtétek tanusága szerint a tünetek egy részéért egymagában felelőssé tehető.

 

  • Az érbetegség általában az idősebb korosztályra jellemző.

A dr. Zamboni által leírt vénákat érintő probléma születési rendellenesség, és hivatalosan is felkerült a The International Union of Phlebology által kiadott kezelési és diagnosztikai protokollok közé. dr. Lee szerint ez a típusú rendellenesség az embrió 3-5 hónapos korában kezd kialakulni, azaz ez a típusú érbetegség csecsemőkortól fennáll. 

 

  • Vénás elzáródással járó agyi betegségekben sem figyeltek meg SM-re jellemző károsodások kialakulását.

Az SM jellemzően a 20-40 életév táján jelentkezik. Tekintettel az előző pontban közölt csecsemőkori kezdetre, az SMnek tehát 20-40 évre van szüksége a kialakuláshoz. Nem gondolom, hogy valaki 20-40 éves utánkövetést végzett volna felnőtt embereken, akiknél valamilyen vénás elzáródás következett be. 

 

SMBOE állásfoglalás: A tudományos vizsgálatok célja, hogy higgadtan, gondosan előre megtervezett módon, szigorúan szabályozott körülmények között, nagy betegszámon, független szakértők által elfogulatlanul értékelve (gyógyszer törzskönyvezéshez szükséges vizsgálatokhoz hasonlóan), a betegek biztonságát maximálisan figyelembe véve bizonyítsa egy kezelési javaslat/ elképzelés hatékonyságát/vagy hatástalanságát és biztonságosságát. Ilyen vizsgálatokra van szükség visszérszűkületek oki szerepének, a szűkületek megszüntetésének a betegség tüneteit enyhítő hatásának bizonyítására.

A lábon található visszerek kezelésére végeztek kettős vak placebo kontrollált kísérleteket? Nem hiszem. Ha el van záródva a nyaki véna, akkor azt meg kell műteni. Függetlenül egy fennálló SM betegségtől.  Ha kihagyjuk az SM-et a képből, akkor nincsen szükség a gyógyszer törzskönyvezéshez hasonló bonyolult procedúrákra, ugyanis az alkalmazott műtéti technika mindennapos, jól ismert az érsebészek körében, olcsó és viszonylag biztonságos. 

 

SMBOE állásfoglalás: Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy invazív beavatkozások esetén (mint. pl. a vénatágítás) ritkán, de súlyos szövődmények is felléphetnek (ismert komplikáció a vénás stent vándorlása a szív felé, mely halálos lehet)

Mi SM páciensek már ismerjük a a "szövődmények" és "rizikó" fogalmakat. Aláírtuk, hogy vállaljuk ezeket, amikor gyógyszereket szedünk be, melyek bevallottan csak tüneti kezelést nyújtanak és sokszor a hatásmechanizmusuk sem ismert. 

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ccsvi.blog.hu/api/trackback/id/tr142023523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SpyNet (törölt) · http://ccsvi.freeblog.hu/ 2010.05.22. 20:58:17

megmondom oszinten, hogy szemely szerint nekem nem tetszett az SMBOE OTT reagalasa, de lehet en csak egy erzekeny sm beteg vagyok!

szimuláns 2010.05.24. 21:50:11

Azt hiszem a magyar állásfoglalás senkinek sem tetszett!
De annál nagyobb örömmel olvastam most Dr Zamboni reakcióját!

Volldoki · http://hu.netlog.com/Volldoki2 2010.06.23. 20:09:48

Maradjunk meg a véleményünknél még akkor is ha az nem egyezik az SMBOE OTT állásfoglalásával, ami szerény véleményem szerint: "gyerekes"!

lám csak 2010.07.26. 13:15:25

Az önigazolás hatalmas erő, azt azért ne felejtsük el, ráadásul ott van a feudális kötelem a gyógyszergyárak felé. Hazai komoly források a külföldiekhez hasonlóan (sőt, hogy úgy mondjam, onnan plagizálva) elkapkodták a bagatellizálást. Namost ha valaki magát mértékadónak akarja eladni, és mondjuk korábban az arisztotelészi világképet hirdette még a hippokratészivel szemben is, akkor nem engedheti meg magának a gyors váltást. Lehet, hogy rettenetes, de így igaz.

Ha felbukkan egy lehetséges oki kezelés, ami a betegek csupán egy részénél is (ám ott biztosan) működik, akkor fuccs az egzisztenciának. Fuccs a tévhitnek, hogy az USA-beli Lyme városka környékén ide-oda guruló SM paciensnek ugyanaz a baja, mint mondjuk az albertainak. Hogy egy és ugyanaz a betegsége, amit egy és ugyanazon terápiával lehet kezelni, és ez ugye 15-20 kUSD-nél kezdődik évente.

Józan ésszel tekintve tehát megérthető, hogy nem állnak fel, még ha meggyőződnének is: "amit akkor mondtam, az akkor volt, amit most, az meg most van".

Hasonló történet volt anno a gyomorfekély bakteriális okának a feltárása is. A (magyar) wikipédiás cikk lakonikus tömörséggel ír arról, hogy kik a felfedezők (hu.wikipedia.org/wiki/Helicobacter_pylori), ám első körben nem derül ki, amit némi drillezéssel kideríthetünk (hu.wikipedia.org/wiki/Barry_Marshall), ugyanis az, hogy a derék felfedezőket hülyének nézték, és az medikai kompetenciájukat is erősen megkérdőjelezték. Kénytelenek voltak benyelni a baktériumot, és magukon előidézni a betegséget, majd antibiotikummal meggyógyítani. MA, a történtek után közel harminc évvel, 2010 júliusában még mindig alapvéleménynek számít magyar orvosi körökben, hogy a gyomorfekélyt főként a stresszes életmód okozza.

Talán nem véletlenül.
süti beállítások módosítása