HTML

CCSVI - a szklerózis multiplex vénás eredete

Egy olasz doktor, Paolo Zamboni felveti, hogy az SM (szklerózis multiplex) egyik fontos faktora lehet a nyaki vénás keringés elégtelensége. Eredményeit a világ számos országában alkalmazzák. Magyarországon még nem.
“Először átnéznek rajtad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak veled, és végül nyersz.” (Mahatma Gandhi)
a blog szerzője elérhető: msccsvi@gmail.com

Linkblog

Friss topikok

Beszámoló a 2011 január 28-án Seattle-ben tartott CCSVI konferenciáról. (Itt találhatóak videók az előadásokról.)

Dr. Joseph Hewett

Mellékutakon vezetve soha nem halad olyan gyorsan az ember, mintha a sztradan hajtana” - mondta Dr Joseph Hewett mintegy mottokent a kollateralis, azaz járulékos vénákrol magyarázva abban a legujabb beszedeben, amelyet 2011. Januar 29-en Seattle-ben tartott.


Dr. Hewett szuksegesnek tartotta, hogy egy kulon eloadast tartson a stentekrol keringo rengeteg téves információ korrigalasara.

Először részletesen elmeselte a keringési problémák javítasara alkalmazott stentek hosszú történelmét, mely 1856-ban kezdődott egy fogorvossal; Dr. Stenttel akirol magat a stentet is elneveztek. 1964-tol rutinszeruen vegzett angioplasztiás eljárás fogalmaval 1994-re a stentek alkalmazasa egybefonodott. 2003-ban, gyógyszerrel bevont stenteket fejlesztettek ki ütőerekhez, hogy ezzel azok ujrastenozisat akadályozzak meg.
Hosszu ideje alkalmaznak stenteket a test szamos területén, elsokent a máj ésa légcső artériáinal kerult sor használatukra. Sok fajta stent felel meg vénás alkalmazasra; sot valójában a stenteket nem egyfajta veredenyre terveztek, hanem arra a feladatra, hogy a veratfolyast mennyiseget novelni tudjak az egyes veredenyekben.
Dr. Hewett meglepetesszeruen azt mondta, hogy egyaltalan nincs bizonyíték arra, hogy egy stent-tel ellatott vena tovabb tartana nyitva mint amelyet csak ballonnal kezeltek. Ez természetesen nem azokat az eseteket jelenti, ahol az angioplastia képtelen volt ballonozassal megnyitni az adott venaszakaszt, hanem azokra az esetekre vonatkozik, amikor az angioplastiával sikeresen kezelt venat hasonlítjuk ossze a vénát stent-tel nyitva tarto sikeres kezelessel. Dr Hewett hangsúlyozta: MINDEN VENA IDOVEL UJRA BE FOG SZUKULNI. Nem az a kerdes, hogy vissza fog-e szukulni, hanem az hogy mikor. A restenosis általában 4-6 hónap után megindul, de általában 12-18 hónap alatt nagyon fokozatosan jon létre a teljes beszukules. Abban az esetben, ha a tünetek 4-6 hónapnál kevesebb ido alatt mar visszatérnek, akkor alulkezelesrol, azaz helytelen ballonozásról beszelunk, és nem restenosis-rol.
Stent-eknek 20 százalékkal kell szélesebbnek lenniuk annál a vénánál, amelybe őket elhelyezik. Amennyiben egy stentet megfelelő modon helyeznek fel, az onnan nem fog elmozdulni (néha erre hivatkoznak ugyanis, hogy elugrik). A stent, a CCSVI-vel kapcsolatos negativ pletykakkal ellentétben, egyaltalan nem idegen a venas hasznalatban. Dr Hewett a 15 éves karrierje alatt több mint 5000 venas stent-et helyezett mar fel. Például a May-Thurner Szindromat mar ot évtizede ismerik és általában stent-et igényel a korrigalasa. A vese-dialízis pácienseknek szintén stent-ekre van szükségük a vénáikban, mert az angioplastia magaban nem eleg hatékony a szükségleteik kielegitesere. A fő kérdés a kezeleseknel az, hogy el tudjuk donteni: kell-e használni stentet, vagy nem. Amennyiben tobb ok - mint peldaul a veraram mennyisege, ill. a beteg egyes tunetei - arra utalnak, akkor a legjobb használni azt. A CCSVI tekintetében, a stent használat egyenlore még mindig eléggé ritka. 
Nehany vitatott kerdes kozul egy, amely aggodalomra ad okot a stentekkel kapcsolatban az a stent roncsolodasa, venan beluli eltörése. Ennek az előfordulása rendkivul ritka, és ténylegesen nem vezet a páciensre nehezedő problémához. A felhelyezett alulmeretezett stenteket peldaul szandekosan kell szettorniuk ahhoz, hogy utanna angioplasztiasan tovabb tudjak tagitani az adott venaszakaszt. Az eltört stentbe egy másik, nagyobb meretu stentet helyeznek fel, amely azt szetfeszitve lefedi az eltört stent védtelen éleit. Ezek a javíto mechanizmusok eléggé jól, es kevés bonyodalommal működnek.

Az azygosok véna egyedülálló abban, hogy ez az egyetlen egy véna latja el a test verelvezetesenek feladatat ezen a területen. Sok más véna, - mint például a jugularis - parban van, es igy van lehetoseg biztonsági elfolyasra; az azygosnal ugyanaz nincs meg. Ez a véna be tud szorulni a szív és a gerinc köze. A véna egy oldalága, a hemiazygos, viszont az aorta által szokott megszorulni. Mivel nincsen alternatív véna mely a verelvezetest biztositani tudna, ezert ezen a területen gyakran van szükségük stent-re, mert az angioplastia egyedül nem kepes minden esetben a megfelelo verellatast biztositani.

A venas szukuletek jelenletet néha nehéz észlelni és nem csak szigorúan vizuális okok miatt. 3-5 mm-es higany nyomásgradiens a szukulet elott es utan biztositja a kezeles lehetoseget. Ez egy joval alacsonyabb nyomásgradiens kulonbseg, mint amit eredetileg problémásnakt hittek. Dr. Hewett egy olyan helyzetet ir le, ahol egy páciensnek olyan tünetei voltak, melyek az azygosnal valoszinusitheto problémara utaltak (jaras, bél-, es hólyaguritesi-problemak), meg sem volt az adott venaban nyilvánvaló sztenozis. Ajánlasa szerint ilyen esetben ballonos angioplasztiaval (venogram) kell felbecsülni a vénát három dimenzióban mert egy két dimenziós (erfestéses) kiértékelés nem elegendő a sztenozis észlelesehez. Dr Hewett az azygos venat kulcsfontosságú teruletnek nevezi az SM páciens felulvizsgalataban.

Azonban megsem szükséges minden egyes szukuletet kezelni. Ajanlatos teljes egeszeben atlatni a problemat, - es amennyiben a tünetek jelen vannak - mindig először az angioplasztikát kipróbálni. Némely esetben azonban erdemes a vena szukuletet erintetlenul hagyni, amikor az angioplasztia jelentősen nem hatna a klinikai eredményekre, es a páciensnek csak feleslegesen rongálná meg a vénájat. A nyaki venakat (jugularisokat) csak nagyon nagyon ritkan latjak el stent-el. Dr Hewett jelenleg kevesebb stent-et használ ezen a területen mint amikor először elkezdte egy évvel ezelőtt a CCSVI-t kezelni.

A kezeles után agresszív gyulladáscsökkentő protokol (diéta, gyogyszerek) segitsegevel minimalizálhato a venak hegesedese, es elnyujthato a kezeles hatasossaga. De emlékezzunkra, hogy a RESTENOSIS ujra be fog kovetkezni. (Megjegyzes: erdekesnek talalom, hogy a restenosis tenyet gyakran okkent hozzak fol arra, hogy 1, a CCSVI eljarast ne is alkalmazzuk egyaltalan, 2, bizonyítékkent arra, hogya beavatkozas sikertelen. Az igazsag az, hogy egyik sem igaz: a venak beszukulesere, azaz a restenozisra mind a CCSVI kezelesnel, mind pedig az osszes tobbi angioplasztikánal számítani kell.)

Végül, Dr. Hewett hangsúlyozta az egy életre szóló elkötelezettség szükségességét, hogy kialakulo restenosisokat monitorozni, es kezelni kell, mert ez be fog kovetkezni idovel minden helyszínen, ami angioplasztiazva volt. Allitasa szerint nem kellene hogy nehezseget okozzon az, hogy három évenként egy angioplasztián atessunk egy életen keresztül ahhoz, hogy a vénáink nyitva maradjanak. Vegul nyitva hagyta annak a kerdesnek a lehetoseget, hogy erre a jovoben egy állandóbb megoldást találjanak. 

--- A fordításért köszönet Szabó Katalinnak a magyar CCSVI Facebook csoport oldaláról, ahol közel 2000 támogató várja újabbak csatlakozását! 

Címkék: ultrahang tanulmány sm vizsgálat műtét ccsvi zamboni orvosoknak hewett

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ccsvi.blog.hu/api/trackback/id/tr972636907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.