A CCSVI Alliance cikke, Haubert Péter fordítása
A CCSVI diagnosztizálása magas felbontású képalkotó technológiákkal történik, hogy láthatóvá tegyék azokat a vénákat melyek elvezetik a vért az agyból és a gerincvelőből (központi idegrendszer avagy CNS). Ennek a képalkotásnak a célja a CCSVI kulcs jellemzőinek felderítése:
- Szűkületek vagy egyéb deformációk a CNS-t ürítő elsődleges vénákon. A szűkületek, melyek a vénás áramlást akadályozzák
- és a rendellenes vénás hemodinamika (például a reflux vagy megnövekedett átlagos áthaladási idők) potenciális tényezők a CCSVI-nél.
Az új technológiák rendelkezésre állásának ellenére az Egyesült Államokban működő képalkotó központok elsősorban az artériákra fordították figyelmüket, és csak korlátozott gyakorlatuk van, vagy egyáltalán nincs gyakorlatuk a vénásrendszerrel kapcsolatos képalkotásban. A pontos CCSVI diagnózis felállítását tovább bonyolítja az a tény, hogy a CCSVI diagnosztikai protokollja nincs teljes mértékben dokumentálva, és ezért nem minden központban alkalmazzák egységesen azokat.
A pontos diagnózis felállításában közrejátszó tényezők
Ezzel szemben a rendellenesen működő billentyűket, rendellenesen elhelyezkedő válaszfalakat vagy membránokat, vagy hálószerű szövetformációkat, melyek gátolják a véráramlást, gyakran nehezebb diagnosztizálni a gyakrabban alkalmazott nem invazív vizsgálatokkal.
2.) Képzés és Technológia
A duplex ultrahang alkalmazását klinikai körülmények között tesztelték, és hatékonynak bizonyult a rendellenes érrendszeri állapotok, különösen a véráramlási arány és a reflux diagnosztizálására (pdf letöltése). A Duplex Ultrahang szonográfia használatát a CCSVI kimutatására Dr. Zamboni és kollégái fejlesztették ki Olaszországban a ferrarai egyetemen. Azonban a duplex ultrahang használata specializált eszközöket, és ami a legfontosabb átfogó képzettséget és gyakorlatot igényel. Mindazonáltal, a megfelelően képzett orvosok és technikusok kezében a duplex ultrahang használata kitűnő diagnosztikai eredményeket képesek produkálni.
Diagnosztikai Technológiák
A következő részben a CCSVI diagnosztizálásánál alkalmazott alapvető technikákat mutatjuk be, mindegyik módszernél feltüntetve a mellettük és az ellenük szóló érvekkel.
· CT Venográfia –egy sorozat különböző szögből készült röntgenfelvétel kombinációja, hogy létrehozza az emberi test részletes keresztmetszeti képét. A vizsgált páciens vénáiba fecskendezett kontraszt anyagok alkalmazásával, a CT felvétel pontos képet képes alkotni a keringési rendszerről, beleértve a központi idegrendszerrel összefüggésbe hozható vénákat is. Mivel a CT röntgensugarakat alkalmaz, ezért a páciens radioaktív sugárzásnak van kitéve. A CT venográffal készült képek hatékonyan képesek kimutatni az olyan nagymértékű vénás problémákat, mint az elzáródást/ki nem fejlődött vénát, csavarodást, csakúgy, mint a kollaterális vénákra utaló bizonyítékokat, melyeket gyakran hoznak összefüggésbe a CCSVI-vel.
Azonban a CT venográfiának számos komoly hátránya is van. Először, a CT venográfia nem minden esetben képes kimutatni a rendellenes billentyűket, válaszfalakat vagy membrános szöveteket. Szintén, a CT venográfia nem mutatja ki a rendellenes hemodinamikát, ami központi téma a CCSVI-nél, beleértve az átlagos átfolyási időket vagy a refluxot.
· MRV – Mágneses Rezonanciás Venográfia egy módszer, mely MRI (Mágneses Rezonanciás Leképezés) technológiát használ a közpinti idegrendszer vénás anatómiájának ábrázolására. Az MRI-k mágneses tereket és rádióhullámokat használnak, hogy részletes képet készítsenek a test szöveteiről.
Ezek a képek képesek kimutatni a szűkületek és vénás rendellenességek nagyon sok formáját, beleértve a ki nem alakult vénákat, a hypopláziát, az elzáródásokat, a csavarodásokat, a kollaterális vénák csomóit, és a visszafordulásokat. Vizuálisan, az MRV a vénás rendszer részletesebb 3 dimenziós ábrázolására képes, mint egyéb általánosan elérhető, technológiák. Továbbá, specializált MRV módszerek, különösen az áthaladási idő (TOF) kompenzáció, képes kimutatni a véráramlási arányt és mintákat, potenciálisan felfedve a rendellenes átlagos átfolyási időket és a refluxot. (Részletesebben a véráramlás mennyiségi meghatározásáról az MRFQ részben szólunk.)
Azonban az MRV-nek is vannak komoly korlátai. Először is, az MRV-k, egyelőre nem képesek megfelelő részletességgel ábrázolni minden rendellenes billentyűt, válaszfalt vagy egyéb membrános akadályt. Másodszor, az MRV-t hanyattfekvő helyzetben kell elvégezni, és ezért nem képes olyan szűkület vagy rendellenes véráramlás kimutatására, mely olyan esetekben fordul elő, amikor a páciens felegyenesedett helyzetben van (míg a duplex ultrahang vizsgálat, például, képes ábrázolni a páciensek véráramlását bármilyen testhelyzetben, akár hanyattfekvő, akár felegyenesedett helyzetben).
Míg az MRV képalkotási és adatszerzési módszerek megbízhatóak, és az MR berendezések gyakoriak, a legtöbb MRI technikus nem ismerős az MRV végrehajtásában. Mindazonáltal, tapasztalt orvosoknak, akik követik a jóváhagyott CCSVI diagnosztikai protokollt, az MRV eredmények fontos eszközök lehetnek sokféle vénás elzáródás és rendellenességek diagnosztizálásában.
Dr. Haacke és munkatársai további kutatásairól: http://www.nice-mri.com/. Dr. Haacke javasolt MRV/SWI protokollja a http://www.ms-mri.com/potential.php oldalon található.
· MRFQ – Mágneses Rezonanciás Véráramlás Mennyiségi Meghatározás egy MRI alkalmazási módszer véráramlási arány és irány információk adatainak gyűjtésére. Mivel a rendellenes hemodinamika nagymértékben korrelál a vénás akadályoztatott-sággal, a véráramlással kapcsolatos információk megszerzése kritikus része a CCSVI diagnózisának. Azonban, mint minden más MRV technológiánál, az MRFQ is korlátozottan alkalmazható, mivel a pácienseket csak hanyattfekvő testhelyzetben lehet vizsgálni; mennyiségi áramlás meghatározás ülőhelyzetben lévő pácienseknél egyelőre nem lehetséges MR alapú módszerekkel.
· MRI/SWI –egy különleges típusú MRI, mely az anyag mágneses változását használja, amikor mágneses térnek van kitéve, hogy olyan képeket készítsen, melyek különösen érzékenyek a vénás áramlásra, és még inkább a vaslerakódásokra. A vaslerakódásokat nagymértékben hozzák összefüggésbe mind a CCSVI-vel, mind az SM-es plakkok jelenlétével.
Az SWI képes kimutatni a vastartalmat az idő előre haladásával, és hogy a vaslerakódás miképpen látszik a különböző struktúrákban az agy különböző részein. Az SWI értékes eszköznek bizonyulhat a CCSVI felderítésében, és a CCSVI-vel kapcsolatos károsodások alátámasztásánál. A legjobb gyakorlatként, néhány kutató megköveteli MRI/SWI elvégzését bármilyen CCSVI kezelés előtt és után, vagy akár DMT hozzáadásakor vagy változtatásakor, annak érdekében, hogy követni lehessen vaslerakódás mértékét a központi idegrendszerben, mind a javasolt változtatás előtt, mind utána.
· Duplex Ultrahangvizsgálat – Ez a nem invazív teszt magas frekvenciájú hanghullámokkal bombázza a vörös vértesteket, így mérve a véráramlást és vérnyomást. A CCSVI megfelelő diagnózisához specializált ultrahang szonda, úgynevezett „transcranial szonda” is szükséges, melynek haszjálata nagy gyakorlatot igényel. A CCSVI diagnózishoz, mind „extracarinal”, mind „transcranial” ultrahang elvégzése is javasolt, mivel ez a megközelítés lefedi a vénákat, a fejben, a nyakon, és a mellkas felső részén is.
Egy duplex ultrahang használatában gyakorlott szakember pontosan tudja értékelni, hogy a vér visszaáramlik-e a központi idegrendszerbe vagy sem, vagy rendellenes sebességgel áramlik. Azonban, még a megfelelő ultrahang berendezéssel is a pontos adatgyűjtés és értelmezés nagymértékben függ a kezelő gyakorlatától.
Született egy tanulmány, mely megmutatta, hogy az ultrahangos vizsgálatokat hiába végzi egy amúgy jó képzettségű szonográfus, ha nem lett speciálisan kiképezve a CCSVI diagnosztikára, akkor sokkal kisebb hatékonysággal találja meg azokat. (pdf letöltése)
Az esaote cég kifejezetten CCSVI diagnosztikára kifejlesztett ultrahangos berendezést fejlesztett ki, mely a Zamboni féle paramétereket képes mérni.
· Katéteres Venogram – Ennél a diagnosztikai beavatkozásnál, egy hosszú, vékony, flexibilis műanyag csövet (katéter) vezetnek be a testbe, általában az ágyéknál egy vénán keresztül. A katétert egy vezetődrót segítségével ezt követően a keringési rendszeren keresztül felvezetik a vizsgálandó területre. Miután megfelelően feljuttatták, festékanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül, és gyors egymásutánban röntgenfelvételeket készítenek, melyekkel részletesen láthatóvá tudják tenni a gyanús véredényeket. Néhány orvos használ intervaszkuláris ultrahang eszközöket is, melyeket szintén a katéterhez csatlakoztatnak, így lehetővé téve az ultrahang képek készítését a véredények belsejéről. A véráramlást is lehet értékelni a katéteres venográfia során, általában a katéterhez csatlakoztatott manométeren keresztül.
Megjegyzendő, hogy ugyanezt a katéter-alapú endovaszkuláris beavatkozást alkalmazzák a CCSVI kezelésénél is. A valóságban, a katéteres venográfia általában kíséri a CCSVI kezelést, és rögtön a kezelés előtt alkalmazzák annak érdekében, hogy meggyőződjenek a nem invazív eljárásokkal (mint MRV, duplex ultrahang) feltárt szűkületek pontos helyéről.
Mivel a szűkületekről és meghatározott véna szegmensek rendellenességeiről képes képet nyújtani, ezért időnként úgy említik ezt az eljárást, mint a „gold standardot” a CCSVI diagnózisánál és igazolásánál.
Hivatkozások:
