Interjú Dr. Sclafani-val (Professor and Charman of Radiology), aki elmondja például, hogy szerinte még nem lehet a CCSVI kezelések eredményét placebo kontrollált módon vizsgálni, mert a vénatágítás technikája még nem a legoptimálisabb, valamint hogy szerinte a legfontosabb cél a betegek életminőségének javítása.

0:0 -tól ismerteti a CCSVI alapjait.

1:00 Ismereteti a ballon angioplasztika alapjait

2:10 Lehetséges, hogy a CCSVI okozza az SM-et, de az is lehet hogy a CCSVI egy különálló betegség, melynek a tüneteit eddig az SM tüneteinek gondoltuk. Nem tudjuk megválaszolni rövidtávon, hogy a CCSVI okozza-e az SMet, vagy az SM okozza a CCSVI-t. Nekem személyesen az a célom, hogy javítsam a betegek életminőségét. 

3:00 Én is szkeptikus vagyok. De drámai javulásokat látok a pácienseken a vénatágítások után. A jelenlegi CCSVI kezelési eredményekből még nem lehet következtetéseket levonni, ugyanis azt gondolom, hogy nem a legjobb technikát használjuk még  a vénák tágítására. Először tökéletesítenünk kell a technikát, majd utána kell indítani egy randomizált kutatást a CCSVI kezelés hatásának vizsgálatára SMben világszerte. Azután lehet megmondani, hogy a CCSVI kezelésnek van e hatása SMben. 

5:00 Nem kérdéses, hogy látok vénás problémákat főként SM betegekben, amelyeket egészséges betegekben amúgy nem látok. Úgy gondolom van összefüggés az SM és a CCSVI között és meg kell találnunk, hogy mi a legjobb technika a CCSVI kezelésére, majd csak ezután lehet ezt egy tanulmányban összevetni a placebo hatással és az SM gyógyszerek hatásával. Ha ezt időnek előtte tesszük, akkor sosem fogjuk megérteni a CCSVI kezelés valódi értékét. Türelmesnek kell lennünk és ezt a folyamatot hagyni kell végigmenni. Persze nem azt mondom, hogy a CCSVI kezelést nem javaslom, hanem a betegeknek meg kell érteniük, hogy ez a kezelés fejlődés alatt van.

6:00 Például az oltások első verziói sokkal kezdetlegesebbek voltak, mint a jelenlegi oltások. Fontos a szkepticizmus, mert a jelenlegi CCSVI irodalom alapján nem lehet mogmondani semmit.

7:00 A venográfia egy nagyon biztonságos eljárás. Nagyon biztonságos, majdhogynem elhanyagolható a kockázata. Sokkal kisebb mint pl. vezetni egy autót. De önmagában nincsen értelme a venográfiának, mert csak diagnosztikára alkalmas és ezért még a legkisebb kockázatot sincsen értelme vállalni. Beszéljünk akkor a ballon angioplasztika során várható kockázatokról, melyet a venográfia után lehet alkalmazni a vénák tágítására. Nagyon jól ismert eljárás, melyet 40 éve alkalmaznak artériák és vénák tágítására, egy relative biztonságos eljárás, persze megvolt ennek is a tanuló folyamata. Vannak kockázatok de ezek alacsonyak. Nincsen rengeteg tapasztalatunk a juguláris vénák tágításával, de valamennyi van. Alacsony a kockázata, de ezt is számításba kell venni.

9:00 A stentek alkalmazása problematikus, főként a nyak felső részében. A stent nem megfelelő eszköz a juguláris vénában, mivel ott nagyon alacsony a véráramlás, főként álló helyzetben és trombózis veszély áll fenn. Sok embernek nincsen problémája a stenttel, de a hosszútávú hatásai nem ismertek, szerintem még nem vagyunk készek a használatára.

10:00 Ha állunk, akkor a vénákban vannak természetes szűkületek, álló helyzetben nem nagyon van véráramlás, de ha lefekszünk, akkor normális esetben megindul. Ha nem indul meg fekvő helyzetben sem, akkor beszélünk igazi patológiás szűkületről. Ezeket a szűkületeket okozhatja például nem megfelelő véna billentyű, ami magzati korban fejlődik ki. Ezek a szűkületek tehát csecsemő korban keletkeznek és egy nem megfelelő vénás rendszer kifejlődésének következményei.

12: Sok különöböző oka és megjelenési formája van a szűkületeknek. A véna billenytű nem zár/nyit rendesen, a véna eleve vékonyra fejlődött, vagy az is lehet, hogy a véna normálisnak tűnik, de amikor kellene, akkor nem tud kitágulni. És még van rengeteg oka, melyet itt nem akarok részletezni.

12:35 Az idegsejtek SMben elpusztulnak, és nem feltétlen regenerálódnak már. Talán a mielin már nem nő vissza olyanra, ameilyen előzőleg volt. Ez pedig neurológiai tünetekhez vezet, melyet CCSVI kezelés nem fog megjavítani. De remélhetjük, hogy a folyamat, ami a mielin pusztulást okozza megáll, vagy lelassul. Ezért lehet hogy a CCSVI kezelés után nem látszik javulás a betegen, mert az idegsejtek is roncsolódtak már. De talán van hosszútávú javulásra esély, ezt nem tudjuk.

14:00 Beszéltem Zamboni orvosával, dr. Galeottival és megkérdeztem tőle, hogy szerinte hány CCSVI beavatkozást kell végezni, hogy úgy gondoljuk, van tapasztalatunk. Azt mondta körülbelül 50-et. Szerintem ez nem feltétlen elég, mutattam neki egy esetet, amit ő normálisnak gondolt, de az nem volt normális mégsem. Van egy tanulási ciklusa ennek is. Publikálnunk kell az eredményeinket amiből tanulhatnak mások. Az én első páciensem szűkületének oka teljesen ismeretlen volt egy évvel ezelőtt.

Tanulnunk kell, azt mondom a pácienseknek is: a felfedezések korában élünk.

(Dr. Sclafanit már bemutattam régebben egy posztban)