Bologna, 2011. március 14. és 15.
FRISSÍTVE!! Megjelentek az absztraktok a konferenciáról!
A CCSVI és az SM kapcsolatának nagyon sok nyitott kérdésére adott választ az ISNVD (International Society for Neurovascular Disease) Éves Találkozója. A Társaság, melynek elnöke Paolo Zamboni professzor, az olaszországi Bolognában tartotta meg találkozóját 2011. március 14-15-én az Olasz Köztársaság Elnökének kiemelt védnökségével.
A Találkozót – melyen regisztrált orvosok, kutatók, és akkreditált újságírók vettek részt – megelőzte a Nemzetközi Tudományos Bizottság előzetes találkozója március 13-án vasárnap. Ez egy Konszenzus Konferencia formájában került megrendezésre, azzal a céllal, hogy meghatározzák a kezdőlépéseket.
A világ minden tájáról szakterületükön kitűnő szakemberek vettek részt az olaszországi Találkozón, hogy megvitathassák a világ leghíresebb egyetemein az elmúlt két évben sikeresen végrehajtott független tanulmányok eredményeit.
A találkozó mérföldkőnek számít a CCSVI kutatás területén. Arlene Hubbard Facebook jegyzetei adnak részletesebb összefoglalást az elhangzott témákról előadók szerint.
Összefoglalva az alábbiak voltak többek között a megbeszélés főbb témái:
Konszenzus Konferencia
A Konszenzus Konferencia a Doppler ultrahang módszerre fókuszált. Ezt a diagnosztikai módszert Paolo Zamboni professzor és csapata fejlesztette ki a Ferrarai Egyetem Érrendszeri Betegségek Központjában.
A konferencia megtartására azért volt szükség, hogy világszerte szabványosítani lehessen a felderítési és jelentési módszereket. Így lehetővé válik azonos diagnosztikai kritériumok és szabványok alkalmazására a tudományos jelentésekben (tanulmányokban).
A Konszenzus Konferencián az ISNVD negyven szakembere és a jelentősebb nemzeti és nemzetközi társaságok hét képviselője vett részt, akiket a vénás rendszer ultrahangos eszközökkel történő diagnosztizálása foglalkoztat.
Az eredmény egy dokumentum egyhangú elfogadása lett, mely 90%-ban elfogadja a ferrarai és bolognai kutatócsoportok által javasolt módszert. Továbbá, egy sor fejlesztést adtak hozzá, a módszer reprodukálhatóságához, és elterjesztéséhez.
A módszer néhány részét (a fennmaradó 10%) jelenleg úgy tekintik, mint olyan kiegészítő kritériumok, melyek további tanulmányozást igényelnek a szükséges bizonyíték megszerzéséhez.
A vénásrendszer diagnosztikus felderítésével foglalkozó fontos társaságok, melyek részt vettek a Konszenzus Konferencián: az Europian Venous Forum, az International Union of Phlebology, az International Union of Angiology, az American and Australasian College of Phlebology, az Italian Society of Vascular Pathology, és az Italian Society of Vascular and Endovascular Surgery.
Zamboni professzor helyettese Nicolaides professzor volt, aki az érrendszer kutatócsoportot vezette a londoni St. Mary Kórházban, és nagyon fontos szerepet játszott sok nemzetközi érrendszeri társaság elnökeként.
Nicolaides professzor fontos érdeme volt, hogy 2000-ben ő vezette azt a Konszenzus Konferenciát, mely meghatározta a vénás rendszer ultrahangos eszközökkel történő felderítésének módszereit.
A CCSVI EPIDEMIOLÓGIÁJA AZ SM-BEN
A világ nagyon sok részéről érkezett kutatócsoportok egyértelműen kimutatták az arany standardnak számító katéteres venográfia használatával, hogy a CCSVI gyakorisága az SM betegek körében több mint 90%-os (USA, Lengyelország, Görögország, Jordánia…).
Ezzel szemben
a CCSVI előfordulása az egészséges emberek körében egy tanulmány keretén belül kevesebb, mint 8%-os (CT angiográfia használatával Wayne State University, Michigan).
Bastianello professzor mutatta be egy nemzetközi epidemiológiai megfigyelés adatait:
Több mint 700, képzett személyzet által kivitelezett ECD (szín kódolt doppler ultrahang) esetből szereztek információt. Ez az első nagy, több központban végrehajtott CCSVI tanulmány, míg az eddig végrehajtottak egyszerű, egy központban zajló tanulmányok voltak. Ennek a nem-invazív tanulmánynak az eredményei egyértelműen igazolják a fenti adatokat, mivel a CCSVI az SM betegeknél 86%-ban fordul elő.
AZ OXIGÉN ELLÁTÁS ÉS A SZÖVETI ÜRÜLÉS SZEREPE
A Találkozó során megválaszolt kérdések között volt egy alapvető fontosságú, mely kapcsolódik a clevelandi Bruce Trapp megfigyeléséhez (az egyik legkitűnőbb SM kutató), aki szerint idegsejt károsodást és elhalást egy axonális asphyxia nevű (fulladásos) jelenség okoz, melyet még nem sikerült eddig teljes mértékben tisztázni.
Egy perfúziós MRI használatával végrehajtott tanulmány adatait – melyek nemsokára megjelennek a BMC Medicine Journalban – Robert Zivadinov professzor mutatta be Bolognában, hogy az asphyxiás sejt jelenség összefüggésbe hozható az extracraniális vénák súlyos elzáródásával, így nyújtva az első szilárd választ az asphyxiás hipotézisre az SM vonatkozásában.
A VAS SZEREPE
Fontos anyagok kerültek bemutatásra a vas szerepéről, különös tekintettel a vénák körüli felgyülemlésére, mely a CCSVI teória egyik kulcspontja. Az egyik döntő megfigyelés, hogy vas gyűlik fel az agyi vénák körül, sőt még a fehérállományban is. Ez az, ami leginkább megkülönbözteti az SM-et nagyon sok más gyulladással járó, és neurodegeneratív megbetegedéstől.
A vas szerepe az idegrendszer leépülésében volt a tárgya egy szekciónak, ahol a New yorki Iadecola professzor, az Alzheimer kór az egyik legelismertebb szakértője tartott előadást.
FEJLETT DIAGNOSZTIKAI KÉPALKOTÁS
A Dr. Roberto Galeotti által bemutatott arany standardnak számító katéteres flebográfia mellett az összes új, az elmúlt két évben kifejlesztett eszközt is áttekintették a Találkozó nyitónapján, melyet E. Mark Haacke és Salvatore Sclafani professzorok vezettek hétfőn reggel. A detroiti Wayne State Egyetem, és a buffalói Neuroimaging and Analysis Center kutatói mutatták be a fejlett diagnosztikai módszereket.
Diagnosztikai szempontból az egyik legfontosabb kifogás, hogy a CCSVI diagnózisa túlságosan nagymértékben függ az ECD-től (Eco-Colour-Doppler), és az orvos értelmezési tapasztalatától, és ennek következtében nem minden esetben reprodukálható.
Ennek elkerülésére, Zamboni professzor és csapata a Ferrarai Kórház Vaszkuláris betegségek Központjában kifejlesztettek egy új diagnosztikai módszert, az úgynevezett nyaki pletizmográfiát. Adatokat prezentáltak, hogy ez a nem-invazív eszköz lehetővé fogja tenni az előzetes vizsgálatokat és diagnózisokat magas diagnosztikai pontossággal, anélkül, hogy függene a kezelő személyzet tapasztalatától.
A nyaki pletizmográf jelenleg még prototípus stádiumban van, és kereskedelmi forgalomban még nem elérhető, de vannak előnyei: A vizsgálat csak 5 percet vesz igénybe, és az esetek 85%-nál lehetséges a végső diagnózis felállítása.
(szerk megj: Egy a konferencián részt vett amerikai betegtől tudjuk, hogy az új módszer olyasmi, hogy egy a nyakra helyezett "gallér" segítségével mérik az átfolyt vér mennyiségét. Ha pl. fekvésből felültetnek egy egészséges és egy SM beteget, az SM betegnek sokkal tovább tart, amíg a vénái kiürítik a vért. Zamboni képes volt ezzel a módszerrel vak módon 100 betegből pontosan kiválasztani az 50 SM beteget!)
Azonban, ez a teszt nem zárja ki az ECD szükségességét, melyet végre kell hajtani, ha a következő vénatágítási beavatkozást végrehajtják. Ezért ez az új diagnosztikai módszer lehet egy egyszerű és olcsó tesztelési folyamat.
KEZELÉSEK
Lehet azt mondani, hogy a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékot csak kettősvak, randomizált kísérletekkel lehet megszerezni, ezek végrehajtása és befejezése azonban hosszú időt vesz igénybe.
A tudományban jól ismert azonban, hogy az erős bizonyíték jöhet több különböző megfigyeléses tanulmányból is, melyek függetlenül és tudományosan mérik egy bizonyos kezelés hatásait nagyon nagyszámú páciensnél.
Ilyen bizonyítékokat nyújtottak két amerikai tanulmány eredményei, melyeket az elsők között hajtottak végre ezen a téren. Ezek megfigyeléses tanulmányok voltak, melyek az angioplasztikás beavatkozás hatásait mérték nagyon nagyszámú páciensen.
A világszerte kezelt több mint ezer beteg eredményei is bemutatásra kerültek. A legbámulatosabb kutatási eredményeket Dr. D. Hubbard prezentálta a San Diegói Egyetemről.
Húsz SM betegből álló csoport kognitív képességeit mérték, azzal, hogy különböző memória és működési feladatsort kellett végrehajtaniuk funkcionális MRI kontroll közben.
A szükséges vizsgálatok elvégzése után a San Diegói csoport tagjai mind a húsz SM betegen angioplasztikás beavatkozást hajtottak végre. Amikor újra megvizsgálták őket funkcionális MRI használatával, jelentős javulást mutattak a kognitív képességek terén, melyek már nem különböztek az egészséges kontrollcsoport képességeitől.
Egy másik kezelési tanulmányt Dr. M. Mehta mutatott be az Albany Medical Centerből (New York állam)
Dr. Mehta 150 SM beteget tanulmányozott, akiknél majdnem 300 jelentős juguláris és azigos véna szűkületet talált, és hajtott végre angioplasztikás beavatkozást.
Az operáció után vizsgálta az olyan lényeges szempontokat, mint a krónikus kimerültség (fatigue), mely az egyik legkorlátozóbb SM tünet, és melyre nem létezik terápiás kezelési lehetőség.
A krónikus kimerültség (fatigue) jelentős mértékben javult minden műtött páciensnél. Ezt tovább erősítette az életminőségi pontszámokban történt 25%-os emelkedés, melyet olyan pszichiáterek vizsgáltak, akik nem tudtak az angioplasztikás beavatkozásról egy évvel a beavatkozás után. Adatok szintén rendelkezésre állnak a katowicei Lengyel Centrumból, ahol összesen több mint 1000 beteget műtöttek, míg Dr. M. Zabirenski 420 olyan beteg adatairól számolt be, akik Varsóban mentek át a beavatkozáson. Ez a tanulmány igazolta a beavatkozások biztonságos voltát, mivel sem ennél, sem a többi tanulmánynál sem jegyeztek fel komplikációt vagy halálesetet. A tanulmány szintén jelentős javulásról számolt be a krónikus fáradékonyság (fatigue) és az életminőség területén.
Végül, Dr. A. N. Siddiqui Buffalóból bemutatott adatokat egy randomizált kutatásról, melyet 30 ember részvételével hajtanak végre a Buffalói Egyetem Neurosurgery és Neurológiai Fakultásán.
ÁLLAT MODELL
Amint az nagyon sok Tudományos Bizottság követelte világszerte a kutatás legitimációjához, a Stanford Egyetem bemutatta a CCSVI állat modell eredményeit, mely megmutatta, hogy a csökkent vénás funkciók korlátozott motoros képességet okoznak. ("A murine model of CCSVI is associated with mild but significant impairment of gait as assessed by neurobehavioral testing P. Thanaporn USA")
(szerk megj: Idézem egy a konferencián megjelent SM beteg által hallottakat: Dr. Thanaporn egér modelljében az egerek juguláris vénáját blokkolták, amitől az egérnek 6 hét alatt járási problémái támadtak.)
EGYÉB OLYAN ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK, MELYEK SZÓBA KERÜLTEK:
A Találkozó témája nem korlátozódott kizárólag a CCSVI-re, hanem egyéb fontos összefüggésekkel is foglalkozott más érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban; például, Constantino Iadecola beszélt a az Alzheimer kórról és a vaszkuláris demenciáról; nagyon sok nemzeti és nemzetközi szakember beszélt a nyaki ütőér kezeléséről a sztrók megelőzésében; végül, Dr. Fabrizio Salvi beszélt a klinikai praxisában az agyi vénás rendellenességekkel kapcsolatban megfigyelt szokatlan tünetekről.
Az ideg degenerációban részt vevő vaszkuláris mechanizmusok szerepe a Találkozó alapelőadásán került vázolásra, melyet az ismert idegrendszer kutató Berislav Zlokovic adott elő.
Ez a cikk az ISNVD Éves Találkozó www.isnvdannualmeeting.org sajtóközleményének eredeti szövegeiből (itt és itt Facebookon, itt pedig Wordben) lett lefordítva (nagy köszönet Haubert Péternek) és összeállítva. Amint a cikkben hivatkozott tanulmányok elérhetőek lesznek, linkkel hivatozni fogok rájuk!